Az Európai Bizottság nem tűri el az uniós pénzek helytelen felhasználását és a támogatásokkal elkövetett csalásokat, a korábbinál szigorúbban kíván fellépni az ilyen esetek elkövetőivel szemben - jelentette ki Johannes Hahn, a költségvetési és igazgatási ügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós támogatások felhasználásával foglalkozó vitáján kedden.
A december 12-i brit előrehozott választásokon váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormányzásra Boris Johnson pártja, így jövő január 31-én megtörténhet a Brexit. A gyakorlatban viszont 2022 végéig is benne maradhat még az Egyesült Királyság az Európai Unióban, ez pedig remek hírnek tűnik Magyarország számára is, hiszen kevesebb EU-s pénzt bukhatunk, mint amivel eddig számolhattunk. Mai videónkban ezt a komplex témát járja körbe Weinhardt Attila, a Portfolio Uniós Források rovatának vezető elemzője.
Címlapkép forrása: MTI/EPA Olivier Hostlet
Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
Az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének meg kell őriznie azokat a politikákat, amelyek Európát naggyá tették, beleértve a közös agrárpolitikát - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót megelőzően.
Csehországnak 675 milliárd koronájába (8775 milliárd forint) fog kerülni a karbonsemlegesség elérése. Ezzel a pénzzel az Európai Uniónak számolnia kellene a következő költségvetési időszakban - közölte Andrej Babis cseh kormányfő szerdán a Twitteren megjelent bejegyzésében.
„Az Európai Unió hétéves költségvetési keretéről folytatott tárgyalások döntő szakaszba érkeztek. Noha első ránézésre ez technikai jellegű költségvetési vitának tűnhet, a valóságban ennek kimenetele határozza majd meg, hogy az Európai Unió milyen eredményekre lesz képes a polgáraiért” – hangsúlyozza Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért és igazgatásért felelős új biztosa a Portfolio-nak küldött exkluzív véleménycikkében, amely a most csütörtök-pénteki EU-csúcsra időzítve született. A 2021-2027-es költségvetésnél Magyarország 6,5 milliárd eurós mínuszról indul, a végső keretről pedig várhatóan februárban egy rendkívüli EU-csúcsot is összehívnak majd. Johannes Hahn cikkét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük magyar és angol oldalunkon.
Főleg a kohéziós tábor országai bírálták a keddi nyilvános vitán a finn soros elnökség többéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslatát, miközben az Európai Bizottság sem rejtette véka alá az elégedetlenségét. A csütörtök esti állam- és kormányfői vitát követően előreláthatóan egy februárban összehívandó rendkívüli csúcson tesznek majd kísérletet a tagállamok a megállapodásra.
A finn soros EU-elnökség többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata nagyjából további 700 millió euróval csökkentené a magyar kohéziós politikai támogatások összegét és 27 százalékkal maradna el a folyó keretköltségvetésben erre a célra rendelkezésre álló összegtől. Az állam- és kormányfők csütörtök este munkavacsorán feszülnek először egymásnak a témában - írja a Bruxinfo.
Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak - közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn az MTI-vel.
„A válás egyre valószínűbb és várhatóan 2020 végéig Magyarország lépéseket tesz, hogy kövesse az Egyesült Királyságot az EU-ból való kilépésben” – írja a Saxo Bank világhírű közgazdásza a minap kiadott 10 legmeghökkentőbb 2020-as gazdasági jóslat között. Ezen a listán olyan eseményeket gyűjtött össze a bank csapata, amelyek kis valószínűségű események, de ha bekövetkeznek, akkor nagy (piaci) hatásuk lehet.
Néhány hete már megszondáztatták, hétfőn pedig írásba is adták az EU soros elnökségét betöltő finnek, hogy hogyan képzelik el a 2021-2027-es uniós költségvetést, ami Magyarország számára a korábbi terveknél még drasztikusabb forráscsökkenést vázol – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett anyagból. Eszerint nem a korábbi maximálisnak mondott 24%-kal, hanem 27%-kal kevesebb felzárkóztatási és agrárforrás lenne elérhető Magyarország számára és ezeket is jogállamisági feltételrendszerhez kötnék. Az anyagról jövő héten már állam- és kormányfői szinten megy az egyeztetés az EU-csúcson, igaz a finn kormányfő a mai lemondása miatt már csak ügyvezető miniszterelnökként igazgatja majd a folyamatot.
Az Európai Bizottság auditorainak végső jelentése is azt állapította meg, amit az előzetes jelentés, miszerint összeférhetetlenség áll fenn Andrej Babis cseh miniszterelnök szerepe és aközött, hogy az általa birtokolt, de vagyonkezelésbe átadott Agrofert holdingja hatalmas EU-támogatásokat húz be minden évben – szivárgott ki a napokban a cseh sajtóban. Babis tagadja, hogy bármi összeférhetetlenség fennállna, hisz ő mindenben megfelelt a rá vonatkozó cseh törvényeknek, amik tartalmát a Bizottságnak nem is lenne joga vizsgálni.
Európai léptékben is „unikális”, hogy KEHOP-támogatásokból megvalósult egy program, amely a megyei és a települési önkormányzatok klímastratégia-készítését célozta és amelynek eredményeként 2020 végére 120 magyar településen készül el ez a stratégia – emelte ki a 24.hu-nak adott interjúban Pálvölgyi Tamás klímakutató. A BME környezet-gazdaságtan tanszékének vezetője szerint az is fontos, hogy a stratégiák elkészülte után ezek működtetésére is jusson EU-s pénz a 2021-2027-es uniós büdzséből és az is kiemelten fontos, hogy az országszerte több millió Kádár-kockás ház energiahatékonysági felújítására is kérjen az ország EU-pénzeket a következő ciklusban.
Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
Az orosz kormánnyal írt alá megállapodást a magyar kormány részéről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, az egyezség értelmében a két ország vasútvállalatai közösen felmérik, miként működhetnek együtt – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott megállapodásból.
A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusból szán 106,5 milliárd forintnyi támogatást a kormány arra, hogy a MÁV Start Zrt. újabb 21 villamos motorvonatot vehessen legkésőbb 2022-ig – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Sok hasznos fejlesztéshez járultak hozzá az európai uniós támogatások, de összességében egyáltalán nem rózsás a kép – ez derült ki annak a projektnek a során, amelyben arról kérdezték EU-tagországok civil szakértőit, milyen tapasztalataik vannak az eddig támogatások felhasználásáról, és milyen változtatásokat javasolnak a következő (2021-2027. évi) ciklusra. Bár a felmérés az éghajlatvédelemre fordított támogatásokra irányult, komoly általános következtetések is levonhatók belőle. Az alábbiakban Lukács Andrásnak, a Levegő Munkacsoport elnökének cikkét közöljük.
Az Európai Parlament két pénzügyi szakbizottsága együttes ülésén nagy többséggel elfogadta, és támogatta az EP tárgyalási pozícióját a jogállamiság és a költségvetési pénzek összekapcsolása érdekében – írja az Eurológus.
Döntő szakaszához érkezett az Európai Unió soron következő hét éves költségvetésének tárgyalása. A Portfolio október 26-i cikkében részletesen elemezte az asztalon lévő javaslatokat, álláspontokat. Egyben idézte Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesének véleménycikkét a Magyar Nemzetből. Az alábbi írás ez utóbbival vitatkozik, felvázolva, miként kellene viszonyulnia a fejlesztéspolitikához egy az EU-val szemben együttműködőbb magyar kormányzatnak.
Legalább 40 ezer milliárd forintba, a GDP évi átlagban 2,6%-ába, kerülne Magyarországnak az a hatalmas átállás, hogy 2050-re klímasemlegesen működjön az ország, és ennek megvalósítására készen áll a magyar kormány, így az a fő kérdés, hogy ki fizeti meg ezt a hatalmas összeget – hangsúlyozta az Európai Bizottság budapesti képviseletén ma szervezett szakmai program keretében Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője szerint valójában már csak erőltetett konfliktus van ma Magyarországon a klímavédelem terén, mert lényegében minden politikai erő felismerte ennek jelentőségét, de az ország más típusú külpolitikai fellépésével több eredményt lehetne elérni.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
100 milliárd eurós projekt kapott engedélyt.
Megszólalt Pete Hegseth.
Még nincs végleges döntés, de tervek már vannak.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
